125 év az innováció jegyében
A már az alapítókra is jellemző megújulási képesség révén vált egy kétfős augsburgi üzem mára egy, a világ minden pontján jelen lévő, 14 000 munkatársat foglalkoztató automatizálási óriáscéggé
2023. szeptember 18., hétfő, 06:00
Címkék: automatizálás ipari robot kollaboratív robot KUKA Robotics LBR iiwa robot robotika
Újabb mérföldkőhöz érkezett el a robotika világában a világpiacon és hazánkban is meghatározó szerepet betöltő KUKA. 125 év egy ember számára mindeddig elérhetetlen életkornak bizonyult, de a vállalkozások között is megsüvegelendő, amelyik eléri ezt a matuzsálemi kort. Az a vállalkozás egészen biztosan tud valamit. Hogy mit, arról Perity Gábor, a KUKA CEE GmbH Magyarországi Fióktelepének cégvezetője és Grósz László, a KUKA Hungária Kft. Kutatás-Fejlesztési Központ vezetője beszélt a TechMonitor olvasóinak.
Mire alapították 125 évvel ezelőtt a KUKA céget?
Perity Gábor: Johann Josef Keller és Jakob Knappich 1898-ban alapítottak Augsburgban egy acetiléngázt gyártó üzemet. 1905-ben az újdonságnak számító autogénhegesztéssel bővült a cég tevékenysége, és a KUKA gyakorlatilag attól kezdve egészen mostanáig a hegesztéstechnika úttörőjének számít. Az egyre gyakrabban használt „Keller und Knappich Augsburg” megnevezés kezdőbetűiből jött létre a KUKA márka. A magyar kuka szó pedig a cég által a Daimlerrel közösen kifejlesztett kommunális gépjárműből származik.
A magyar kuka szó a KUKA által a Daimlerrel közösen kifejlesztett kommunális gépjárműből származik
Hogyan és mikor váltott a cég a robotikára?
Perity Gábor: Az erős autóipari és hegesztéstechnikai kötődés terelte a céget a robotika felé, amint a technológiai fejlődés ezt lehetővé tette. A cél mindvégig az autóipari gyártás rugalmasságának növelése volt. A modellváltások a célgépekkel elég nehezen követhetők le, így született meg az a felismerés, hogy robotok gyártásával növeljék a gyártósorok rugalmasságát. A KUKA hozta létre Európa első robotműködtetésű hegesztőgépsorát 1971-ben, majd 1973-ban megjelent a Famulus, a világ első, hat elektromechanikus meghajtású tengellyel rendelkező ipari robotja.
Vannak még területek a robotikában, ahol a KUKA úttörő szerepet játszott?
Perity Gábor: Sok ilyen terület van. 1996-ban a KUKA első robotgyártóként vezette be a PC-alapú robotvezérlést. A KUKA volt az első világcég, amely Kínába exportált robotokat. A világ első robotvezérelt „Cyberknife” radiosebészeti rendszerében is KUKA robotokat alkalmaztak. A KUKA KR 1000 TITAN a világ legerősebb hattengelyes ipari robotjaként került be a Guinness-rekordok könyvébe a bűvös 1 000 kg-os teherbírás áttörésével. 2013-ban pedig az LBR iiwa kifejlesztésével az első sorozatgyártott, szenzitív – és ezáltal ember és robot közötti együttműködésre engedélyezett – robotot is a KUKA hozta létre.
Az LBR iiwa az első sorozatgyártott, szenzitív – és ezáltal ember és robot közötti együttműködésre engedélyezett – robot lett
Milyen szerepet játszik Magyarország a KUKA életében?
Perity Gábor: A KUKA 1991 óta van jelen Magyarországon, és mára három telephelyen összesen 1 700 munkatársat foglalkoztató leányvállalattá nőtte ki magát. Én 2007 óta dolgozom a KUKA-nál, ekkor már régóta úttörőnek számítottunk a hazai robotikai fejlődésben, valamint piaci térnyerésünk is jelentősen növekedett. A nagymértékű fejlődés annak volt köszönhető, hogy a folyamatosan bővülő és változó piaci igényeknek mindig igyekeztünk eleget tenni, illetve portfóliónkat ennek megfelelően igazítani. Elmondható, hogy a KUKA történelmében mindig ez a fajta gondolkozásmód lendítette előre vállalatunkat, hogy képesek voltunk mindig megújulni, és az innovatív termékeinkkel élen járni a fejlődésben.
Könnyű ma KUKA robotokat eladni Magyarországon?
Perity Gábor: Minden robotgyártó értékesítési lehetőségeit meghatározza, hogy mekkora és milyen piacokat fed le jelenleg is a robotjaival. Mi egyike vagyunk azon robotgyártóknak, akik meghatározó szerepet töltenek be az autóiparban, ez hatással van a hazai piaci helyzetünkre. Így talán kicsit könnyebb a dolgunk a hazai piacon. Mindenképpen előnyösebb leányvállalattal is jelen lenni az országban, nemcsak képviselettel és integrátori kapcsolatokon keresztüli jelenléttel.
Számolni kell az új versenytársak megjelenésével is, hiszen robotot rengeteg startup cég hoz létre, és ezek a vállalkozások – elsősorban Kínában – aránylag gyorsan válhatnak nagyobb cégekké. Hozzá kell tenni, hogy a robotot nemcsak eladni kell tudni, hanem a támogatást is biztosítani kell ahhoz.
A gyorsan feltörekvő cégek ritkán tudnak felajánlani olyan műszaki hátteret és támogatást, mint egy 125 éves európai cég, ennek megfelelően az értékesített robotjaik sem érik el azt az élettartamot, amit egy KUKA robot képes elérni. A gyorsan fejlődő startup cégek kívánt célközönsége a hozzánk hasonló robotgyártók ipari partnerei, de a műszaki háttér és globális szervizlefedettség hiányában ezeken a területeken továbbra is a KUKA és a további nagyvállalatok vannak helyzeti előnyben. Ettől függetlenül a KUKA folyamatosan figyeli a piacot, fejleszt és innovatív marad a robotikában, ahogyan ezt a 125 év is kiválóan bizonyítja.
Milyen új lehetőségeket adott a néhány évvel ezelőtti tulajdonosváltás?
Perity Gábor: Európában már elég erős volt a KUKA jelenléte, de látszott, hogy Kína jelenti a robotika fő piacát. Kínában viszont egy tisztán európai gyártó nem tud kellően sikeres lenni. A kínai Midea háztartásigép-gyártó cég 2016-ban szerzett többségi tulajdont a KUKA-ban. A világgazdaság legnagyobb piacáról nem mondhat le egyetlen vállalat sem, és tény, hogy az elmúlt években rendkívül megerősödtek a KUKA pozíciói Kínában. A kínai techszektor nagyon erős az elektronikai iparban, ami a KUKA fejlesztési irányaira is kihatott, és olyan új megoldásaink jelentek meg, amelyek többek között a hazai elektronikai iparban erősítik a KUKA helyzetét, továbbá az ázsiai térségből érkező folyamatos hatások Magyarországon is elősegítik az üzletmenetet.
Mi jellemzi a KUKA K+F tevékenységét?
Perity Gábor: A cél mindig az, hogy a robotok kezelése minél felhasználóbarátabb legyen. Másrészt állandó igény van a digitalizáció kiterjesztésére és a szoftveres megoldások súlyának növelésére. Új, de kiemelt fontosságú témakör lett a robotok energiafelhasználása, ami egy-egy robot esetében nem meghatározó, de több tucat vagy akár több száz robot esetén hatalmas mennyiségű energia takarítható meg egy erre optimalizált gépparkkal.
Érdekes terület az AMR-ek és AGV-k világa is, amiket a KUKA mobil platformoknak nevez. Ezek nagyon gyorsan fogják újrarajzolni a gyártás világát, de most még nem világos, hogy az AMR-flottákat üzemeltető gyárak milyen gyors megtérülést várhatnak a mobil robotoktól.
Hol tart a hazai Fejlesztési Központ?
Grósz László: A hazai K+F tevékenyég 2015-ben indult azzal a céllal, hogy bővítse a KUKA globális kutatás-fejlesztési lábnyomát. A Sunrise.OS szoftverplatform és a mobil robotika szoftveres részének fejlesztését bízták ránk – ez utóbbinak az oroszlánrészét már a budapesti Fejlesztési Központ végezte. Ebből kiindulva indultak el a különböző fejlesztési témák; felállt a hardverfejlesztési csapat, amely a vezérlő hardverkomponenseinek fejlesztését és tesztelését végzi, valamint részt vettünk a WorkVisual mérnöki programcsomag fejlesztésében is.
2018-tól 100 százalékban Magyarország végzi a szoftverrendszerteszt-tevékenységet, később pedig a vezérlőszekrény mechanikus és villamos dizájnjának megújításában vettünk részt – ez többek között az új generációs KR C5 robot vezérlőjében csodálható meg. Úgy is fogalmazhatok, hogy a hazai K+F tulajdonképpen a robotika teljes vertikumát lefedi. A robotikai fejlesztések fő csapásiránya egyébként az, hogy a klasszikus autó- és elektronikai ipari alkalmazások mellett az általános ipar területén növeljük lehetőségeinket. Új, egzotikus szektorok – például a mezőgazdasági robotok – irányába még nem mozdult el a KUKA, az orvosi robotika terén viszont nagy piaci potenciált látunk, és vannak is kifejezetten az egészségügy számára kifejlesztett rendszereink.
A hazai K+F a robotika teljes vertikumát lefedi
Napjainkban a fejlesztési erőforrások nagy része már a digitalizált megoldásokra irányul?
Grósz László: Százalékos arányt nehéz mondani, de a KUKA is régóta ki szeretne lépni a klasszikus gépgyártói szerepkörből, és a digitalizálási megoldások súlyát szeretné növelni a portfóliójában. Ezen a téren nemcsak a többi robotgyártó jelenti a konkurenciát, hanem a nagyobb techcégek is. Ez utóbbiak a szoftverrendszerek világából kiindulva akarnak betörni a robotika világába. Célunk, hogy a szoftvereinkkel és különböző digitalizált megoldásainkkal sikeresen nézzünk szembe a digitális átalakulás kihívásaival, és optimálisan támogathassuk a gyártó vállalatokat technológiai fejlődésükben.
Vonzó terep a kutatás-fejlesztés a fiatal mérnökök számára?
Grósz László: A szektort sújtó munkaerőhiány nálunk is érezteti a hatását, illetve a robotikai K+F még mindig fehér hollónak számít Magyarországon. Autóipari vagy éppen telekommunikációs fejlesztőcégek régóta jelen vannak az országban, ennek megfelelően tapasztalt mérnökök is akadnak. Robotikai fejlesztési tapasztalattal viszont nagyon kevesen rendelkeznek, ezért a KUKA most építi ezt a know-how-t a régióban, és aki erre szert tesz, az biztos hátteret szerez a karrierhez. Mert az senki számára nem lehet kérdéses, hogy a robotika a jövő.
Molnár László
