Fenntartható-e a bioüzemanyag-termelés?

Megmentik-e a környezetet a biohajtóanyagok, vagy csak többet ártanak, mint használnak?

2017. október 23., hétfő, 06:00

Címkék: autógyár autógyártás biodízel bioetanol bioüzemanyag fenntarthatóság megújuló energia megújuló energiaforrás

Új tanulmány elemezte a bioüzemanyagok mennyiségi és minőségi fenntarthatóságát a megújuló energiákra vonatkozó európai uniós irányelv felülvizsgálata (REDII) során. A tanulmány megállapítása szerint az első generációs bioetanolok ugyanolyan fenntarthatók, mint a második generáció – mindkettő az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezi.

A nova-Institute által készített átfogó fenntarthatósági felmérés eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az első generációs bioüzemanyagok az aktuális bizottsági javaslat szerinti szisztematikus megkülönböztetése semmilyen módon nem támasztható alá tudományos bizonyítékokkal. Az intézkedés kontraproduktív hatást váltana ki, hatására ugyanis az első generációs üzemanyagok részaránya tovább csökkenne az EU energiaszerkezetében.

Az első és a második generációs bioetanol fenntarthatóságát tizenkét fő kritérium alapján értékelték. A kritériumokat a bioüzemanyagokra vonatkozó legfrissebb szabványok és tanúsítási rendszerek alapján jelölték ki, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok széles körének figyelembevételével. A tanulmány különösen nagy hangsúlyt fektetett az élelmezésbiztonságra, mivel az első generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatban többször is felmerült az az állítás, hogy káros hatással vannak az élelmiszer-ellátás biztonságára.

Fenntarthatósági eredmények

A tizenkét különböző fenntarthatósági kritérium alapján elvégzett elemzés azt mutatja, hogy az összes kutatott bioetanol-alapanyag komoly erősségeket, ugyanakkor gyengeségeket is hordoz magában a fenntarthatóság szempontjából. Minden alapanyag jelentős mértékben csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A második generációs üzemanyagok ebben a tekintetben ugyan jobban teljesítenek, de ez a hatás erősen relativizálódik, ha figyelembe vesszük a kibocsátáscsökkentés költségeit is. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése a második generációs bioüzemanyagok révén meglehetősen drága módja a klímaváltozás mérséklésének.

Az első generációs bioüzemanyagok során gyakran felmerül, hogy negatív hatással vannak az élelmezésbiztonságra, de a bizonyítékok más irányba mutatnak. A szántóterület-igényt ugyanis ellensúlyozza az első generációs növények (különösen a cukorrépa) és a nagy fehérjetartalmú társtermékek (különösen a búza és a kukorica) kiváló földhasználati hatékonysága. Ebből a szempontból a rövid vágásfordulójú energiafűz alkalmazása sokkal komolyabb hatással van a szántóföldek felhasználására, mivel a szántóterületek sokkal nagyobb hányadát foglalja el, és nem takarítható be mellette fehérjében gazdag társtermék sem.

Európa klímastratégiájának megvalósítása szempontjából bármilyen alapanyagból előállított bioüzemanyag csak elősegítené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Az alacsony emissziójú mobilitás megteremtését célzó életképes stratégia csakis a fenntarthatósági kritériumokat teljesítő termékek diszkriminációmentes alkalmazásával hozható létre. A szerzők ezért azt javasolják, hogy az élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagok esetében fenn kell tartani a meglévő 7%-os arányt, és a REDII folyamata során nem szabad csökkenteni az első generációs üzemanyagok részarányát.

Biodízel-alapanyagnak is kiválóan alkalmasak a jatrophacurcas olajos magjai

A jelentés minden biomassza-alapanyag erősségét és gyengeségét elemzi a bioetanol előállításában olyan kritériumok alapján, mint azok hozzájárulása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, az emisszió csökkentésének költsége, a földhasználat hatékonysága, az élelmezésbiztonság, a fehérjében gazdag társtermékek kérdése, a foglalkoztatottság, a vidékfejlesztés, a gazdák és erdészek megélhetése, a közvetlen és közvetett földhasználat-változás, a logisztika, az infrastruktúra, a hozzáférhetőség, a nyomon követhetőség, a társadalmi hatások, a biológiai sokféleség, valamint a levegő- és talajminőség. Az eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

Cukortartalmú növények

A cukorrépa és a cukornád fő vonzereje azok nagyon magas hatékonyságában rejlik. Egyetlen más biomasszából sem lehet egy hektárra számolva több bioetanolt előállítani. A cukortartalmú növények komoly hatással vannak az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, és különösen vonzóvá teszi őket az a tulajdonságuk, hogy használatukkal az üvegházhatást okozó gázok csökkentése alacsony költségszinten valósítható meg. Feldolgozásukhoz az infrastruktúra és a logisztika jól fejlett, a társtermékek pedig takarmányként hasznosíthatók. Legfőbb hátrányuk az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek a biodiverzitásra, a vízre, a levegőre és a talajra gyakorolt káros hatása – de éppen a hatékonyság miatt a hatás csak kis területekre korlátozódik.

Keményítőtartalmú növények

A keményítőtartalmú növények legfőbb előnye, hogy termesztésük kapcsán fehérjében gazdag társtermékek takaríthatók be, amelyekből értékes takarmány állítható elő. A földhasználat hatékonysága alacsonyabb, mint a cukorrépa esetében, de magasabb, mint faanyagok termesztésekor. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében vállalt szerep alacsonyabb, mint más biomasszatípusok esetében, de ez csak feltételesen igaz, és csak a RED során alkalmazott életciklus-értékelési szabályoknak köszönhetően. A keményítőtartalmú növények esetében jól fejlett az infrastruktúra és a logisztika, az intenzív mezőgazdasági tevékenység azonban hátrányosan érinti a biológiai sokféleséget, valamint a víz-, levegő- és talajminőséget.

Farostanyag és rövid vágásfordulójú energiafűz

A faanyag bioüzemanyagként történő hasznosítása kis hatással van a szántóföldekre, következésképpen a közvetlen vagy közvetett földhasználat-változás kockázata (LUC/iLUC) alacsony. A rövid vágásfordulójú energiafűz esetében az csak akkor igaz, ha nem szántóterületen termesztik. A fafélékhez jól fejlett infrastruktúra és logisztika társul, a rövid vágásfordulójú energiafűz esetében ez nem áll rendelkezésre. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentési potenciálja ugyanolyan magas, mint a cukorrépa esetében, de az ezzel járó költségek sokkal magasabbak. A legnagyobb hátrányok közé a nagyon alacsony földhasználati hatékonyság, valamint a hasznosítható társtermékek hiánya sorolhatók.

Hulladékok és maradványok

A hulladékok és a maradék anyagok üzemanyag-alapanyagként történő felhasználása mellett szól azok rekordmagas üvegházhatást okozó gázkibocsátási potenciálja – ami részben a RED-ben alkalmazott speciális életciklus-értékelési előírásoknak köszönhető –, valamint az, hogy a lehető legalacsonyabb hatást fejtik ki a biológiai sokféleségre, a vízre, a levegőre és a talajra. Legfőbb hátrányaik közé tartoznak az emissziócsökkentés magas költségei, a fejletlen infrastruktúra és logisztika, az alacsony nyomon követhetőség és mindenekelőtt a korlátozott rendelkezésre állás.

www.nova-institute.eu

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek